Egy szép városról olvastam egykor, Sálem, melyet az Úr épített. Gyémántkövek ragyognak faláról, Tiszta arany minden épület. Utcáin foly az élet folyója, Partján zöld fák gyümölcsteljesen.
Refren
De bármennyit hallottam felőle, Még felét sem mondták el nekem. /:Még felét sem mondták el nekem:/ Még felét sem a nagy dicsőségnek, Még felét sem mondták el nekem.
Olvastam a békehajlékokról, Melyet Jézus készített nekünk. Hol Immánuel örökös társi Nyugodhatnak üdvben odafent. Oda bűn és halál be nem törhet, Könny s panasz ottan már nem lészen.
Refren
De bármennyit hallottam felőle, Még felét sem mondták el nekem. /:Még felét sem mondták el nekem:/ Még felét sem a nagy dicsőségnek, Még felét sem mondták el nekem.
Olvastam a szép fehér ruhákról, Koronákról, melyek fénylenek. S a hívásról mely dicsőn így hangzik: "Atyám áldottai, jőjjetek!" Akkor fénylik az igazság napja, S nem tűnik le a fény sohasem.
Refren
De bármennyit hallottam felőle, Még felét sem mondták el nekem. /:Még felét sem mondták el nekem:/ Még felét sem a nagy dicsőségnek, Még felét sem mondták el nekem.
Olvastam még a bűnbocsánatról, A bűnösök elnyerhetik azt. Szereteről, békéről, örömről, Mely a hívők osztályrésze lesz. Hallottam a szép fensőbb életről, A lélek díjáról odafenn.
Refren
De bármennyit hallottam felőle, Még felét sem mondták el nekem. /:Még felét sem mondták el nekem:/ Még felét sem a nagy dicsőségnek, Még felét sem mondták el nekem.