Légy velem, Jézus, alkony idején, jön már az éjjel, egyre fogy a fény! És mikor érzem, mindenki elhagy, új erőt nyújt az, hogy Te velem vagy.
Csak röpke szellő ez a földi lét, gond veszi át a vidám zaj helyét. Csak pusztulást és romlást lát szemem, változhatatlan Jézus, légy velem!
Nélküled, Jézus, én nem élhetek, hogy győzném le a kísértéseket? Kísérsz Te engem, fogván a kezem, napfényben, sötétben Te jársz velem.
Szent karod védi gyönge lelkemet, könnyemet törli gyógyító kezed. Nem árthat nékem bűn és sírverem, győzök, ha mindvégig fogod kezem.