Az Úrnak hangja szólt hozzám: Ó! jöjj már gyermekem, a bűnödet én elveszem, pihenj a keblemen! Az Úrhoz vittem akkor én elcsüggedt lelkemet és békességre lelt szívem és végre megpihent.
Az Úrnak hangja szólt hozzám: Az üdv forrása vár; A szomjas szív megújul itt, ó! jöjj, siess, igyál! Mily boldog szívvel csüggtem ott az élet kútfején, a lelkem újjáéledett, s most benne élek én.
Az Úrnak hangja szólt hozzám: Ím én vagyok a fény; Csak jöjj, kövess és bizton jársz a próbák éjjelén! Az Úrra néztem akkor én és áradt fénye rám, e fényben járok szüntelen, míg el nem jön hazám!